A kutya szellemi képességei

Évezredekre vissznyúló háziasítási folyamat gyümölcse, hogy ember és kutya manapság oly jól megértik egymást. A szelektív tenyésztés következtében az egykor falkákban élő vadállat jórészt lemondott a falkakötelékről az etetésétől és itatásától a szabadban való időtöltéséig mindenre felügyelő, kétlábon járó falkatársak kedvéért. Akadnak kutyák, amelyek vadon élő, farkas-szerű őseik módjára viselkednek - fajtársaik társaságát keresik és csak erővel bírhatók rá, hogy alávessék magukat az ember akaratának. Általában azonban a kutyák nagyra becsüli gazdájukat, s e megbecsülés alapja a mély és kölcsönös bizalom.

A felelősen gondolkodó kutyatulajdonosnak tudnia kell olvasni saját kutyájának és más kutyáknak a jelzéseiből, s azokra megfelelően reagálni. Rendkívül fontos, hogy megértsük, mit akar "mondani" testtartásával, viselkedésével a kutya. Sokan, ha csak ösztönösen is, nagyszerűen olvasnak kutyájuk gondolataiban. Sajnos egyesek túlságosan is emberszámba veszik a kutyát, és összetett, kifejezetten emberi magatartásformákat, érzelmeket tulajdonítanak neki. Ezek az érzelmek jobbára az emberi képzelet szülöttei; a kutyát sokkal elemibb késztetések hajtják, és sokkal könnyebb kielégíteni az igényeit, mint azt a legtöbben gondolnák.

Okosak-e a kutyák?

A kutyák intelligenciája nehezen megragadható fogalom; hogy mi mindent foglal magában, azt a kutatók még ma is vitatják. Még a különféle kultúrákban nevelkedett emberek intelligenciáját is nehéz összehasonlítani, ha pedig kutyák értelmi képességeit kell összemérnünk, még nagyobb bajban vagyunk, hiszen az egyes fajták testi adottságai és természet adta ösztönei módfelett különbözők. Gondoljunk csak arra, milyen ordító különbség van az óriáskutyák és az ölebek, az őrzőkutyák és az agarak, a harci és a juhászkutyák között.

A kutyák agya sokkal kisebb, mint az emberé. Ettől még a kutya képes valódi gondolkodásra, de sokkal kevésbé, mint mi, emberek, még ha sokszor úgy látjuk is, hogy kigondol valamit és meglepően "emberi" módon viselkedik. A leghíresebb példa a kutyák emberi viselkedésére egy Greyfriars Bobby nevű skye terrier esete: ez az állat, amikor gazdája meghalt, követte a koporsót a temetőbe, onnan pedig többé nem tágított. Életének hátralévő 14 évét a temető környékén élte le, szemlátomást gyászolva gazdáját és cimboráját.

A kutyaidomárok azon mérik az intelligenciát, hogy az állat mennyi idő alatt sajátítja el a számára új feladatokat. Nem így a kutyatulajdonosok: ők sokszor aszerint ítélnek, hogy a kutya alkalmazkodik-e hangulataikhoz, kitalálja-e kívánságaikat. Hogy az eképp értelmezett intelligencia közvetlen párhuzamba állítható-e az ember értelmi képességeivel, az erősen kétséges. Annyi bizonyos, hogy a kutya képes a tanulásra, valamint jelzések megértésére és meghatározott mozdulatokkal vagy feladatokkal való társítására. Ugyanakkor nem szokása vakon engedelmeskedni - tud úgy dönteni, hogy ezt vagy azt nem teszi meg. Egyszóval magas szintű állati intelligencia a kutyáké, de ember módjára érvelni vagy összetett, elvont fogalmakat egymással társítani már nem képesek.

A kutya képzett társítási képessége

A kutyák képesek arra, hogy gondolatban összekapcsoljanak két különböző dolgot (közismert példa erre Pavlov kutyái számára a csengő hangja azt jelentette: eljött az evés ideje). De az időben elkülönülő dolgok közötti képzettársítás már meghaladja a képességeiket. Ha pl. egy kutya séta közben elkóborol, és két órával később oldalog haza, a bűntetéssel már nem érhetjük el a kívánt hatást, mert azt az állat a hazamenetellel társítja, nem pedig azzal, hogy két óráig távol volt. Arra kell tehát törekedni, hogy a kutya akarjon visszajönni, mert akkor dicséretet kap. Ha a hazatérés számára örömteli esemény - a gazdája szól hozzája pár kedves szót, megpaskolja a hátát vagy megjutalmazza valami finomsággal -, akkor biztosan haza fog menni, mert neki is úgy jó.

Érti-e a kutya az embert?

A kutyák érzékenyen reagálnak az emberi viselkedés árulkodó mozzanataira, legyenek azok az öröm, az aggodalom, a harag önkéntelen kifejeződései vagy puszta cselekvési szándékok kísérő jelenségei. Ez nagyon is érthető, hiszen a kutyafalka tagjai is hasonló jelzésekből értik meg egymást, taglejtésekkel és hangjelekkel fejezik ki érzelmeiket. Teljesen nyílvánvaló, hogy a kutya nem érti az emberi beszédet, s hogy a hanghordozás és a hangsúly többet nem mond neki, mint maga a szó. A fütty jel épp oly kifejező lehet számára, mint a szóbeli felszólítás - feltéve, hogy a gazdája megtanította a jelentésére, ahogy a juhászkutyákat szokás.

A kutyák képi és hangjelek iránti érzékenységét használják ki kifinomult a filmek, televíziós és cirkuszi műsorok kutyasztárjainak idomárai. A kutyát nem a félelem sarkalja jószereplésre, hanem az, hogy tetszeni akar. A sikerszomj hosszú távon is ösztönzi a jeladásra elvégzendő összetett cselekvéssorok elsajátítására.